A különböző acél alapanyagok egyre fontosabb szerephez jutnak az iparban és a mindennapi életünkben egyaránt. Azonban ahhoz, hogy az adott termékre váró kihívásoknak megfelelő, optimális eredményt érjünk el, például tartálygyártás során, számos tényezőt kell figyelembe vennünk acélötvözet választásakor, mint amilyen a minőség, az ár és az egyedi elvárások.
Ezért minden esetben alaposan át kell gondolni, hogy milyen acélötvözetet használjunk a munkánk során, hiszen célunk, hogy a feladathoz megfelelő anyagminőséget ajánljuk ügyfeleinknek. Cikkünkben átfogó képet adunk
- a rozsdamentes acél keletkezéséről és osztályozásáról,
- a szabvány jelzések jelentéséről, valamint
- hogy milyen szempontokat szükséges figyelembe venni szénacél vagy rozsdamentes acél kiválasztása során.
A rozsdamentes acél születése és osztályozása
Az egyik legelterjedtebb fémötvözet az acél, amely jellemzően vas és szén ötvözete. A rozsdamentes acél ennek speciális típusa, amely legalább 10,5% krómot tartalmaz, melynek oxidja passziválja a felületet, így megakadályozza a vas-oxid kialakulását.
Pierre Berthier nevéhez köthető az első króm tartalmú acél ötvözet, amelyből 1821-ben csillogó és saválló konyhai eszközöket készített. Innen ered az inox kifejezés, a francia inoxydable jelentése: nem oxidálható.
Az acél tulajdonságai további ötvözéssel javíthatók, például króm, nikkel, mangán és molibdén felhasználásával erősíthető az anyag savállósága, alakíthatósága vagy keménysége. A mezőgazdasági vegyszerek tárolására szolgáló tartályok esetében használt 1.4404 DIN szabvány acél például Cr Ni és Mo ötvözőket tartalmaz. A nemesacél kifejezés pedig azokat az ötvözeteket fogja össze, amelyekben rendkívül alacsony a foszfor és kéntartalom.
A kohászati eljárások, ötvözés és edzés egyaránt hatással vannak az acél kristályszerkezetére, ezek alapján pedig négy fő csoportba sorolhatjuk az acélokat.
Ausztenit, vagy gamma-vas acél
A legnépszerűbb rozsdamentes acél az Ausztenit vagy gamma-vas acél, mely az összes rozsdamentes acélgyártás 70%-át teszi ki. Jellemzően nem mágnesezhető, azonban kiemelkedően megmunkálható, és jól alakítható hidegen és melegen egyaránt. A különböző változatai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, egyes típusai jól hegeszthetők, míg más változatai jól forgácsolhatók.
Emellett remek korrózióálló képességgel rendelkezik, és rossz hővezető képessége a tartálygyártásban előnyös tulajdonság, hiszen már önmagában is hőszigetelőként viselkedik. Az Ausztenit sokoldalúságának köszönhetően számos iparágban alkalmazható.
Acél és chill
Ferrit, vagy alfa-vas acél
A Ferrit, vagy alfa-vas acél egy olyan rozsdamentes acél típus, amely általában 11-17% krómtartalommal rendelkezik. Az anyag mágnesezhető és bizonyos feltételek mellett hegeszthető is, valamint hidegen és melegen egyaránt jól alakítható és forgácsolható. Ez a fajta rozsdamentes acél jól ellenáll a dinamikus igénybevételnek, jellemzően gyenge és közepes maró hatású közegekben alkalmazzák, mint például szerves savak és sók vizes oldatai.
Martenzit acél
A Martenzit acél egy olyan krómacél, melynek
- krómtartalma 12-18%,
- széntartalma pedig 0,10-0,44% között van.
Az anyag mágnesezhető, és – szemben az ausztenites és ferrites típusokkal – hőkezeléssel a tulajdonságai javíthatók. Bár jól alakítható és polírozható, a hegeszthetősége jellemzően korlátozott, vagy egyáltalán nem javasolt. Az anyag magas kopásállósággal és éltartóssággal rendelkezik, illetve korrózióállósága molibdén hozzáadásával javítható.
Duplex acél
A duplex acélok kristályszerkezetét ausztenit és ferrit fázis alkotja. Jellemző, hogy akár kétszer olyan magas szakítószilárdsággal bírnak, mint a tisztán ausztenites acélok, és a savállóságuk is jobb.
Az anyag megmunkálása során különösen gondosan kell eljárni, mivel a hegesztés hőhatása helyileg megváltoztathatja a duplex acél szerkezetét, és tisztán ferritessé vagy ausztenitessé alakíthatja át. Ezért a megfelelő hegesztési eljárások és szakértői tapasztalatok nagyon fontosak a duplex acél hatékony felhasználásához.
Rozsdamentes acél tartály készítés borászati felhasználásra
Szabvány jelzések értelmezése
Az acélok jelölése sokféle szabványosított rendszer szerint történhet, melyek az ötvözési és nemesítési eljárásokat is figyelembe veszik. A német DIN, az Euronorm (EN) és az AISI (Amerikai Vas és Acél Intézet) kódrendszere csak néhány példa ezek közül. Az acélminőségek jelölését az MSZ EN 10027-1 és -2 szabványok határozzák meg.
A rozsdamentes és saválló acélok azonosítására elsősorban a német eredetű anyagszámot használjuk. Például az 1.4404 jelölést, melyben
- 1 = acél
- 44 = acél főcsoport a tulajdonságok alapján,
- 04 = a főcsoporton belüli, szabványosító bizottság által kiadott sorszám.
Az amerikai AISI rendszer ugyanezt az acélt 316L jelöléssel azonosítja. A szerkezeti szénacélok, vagy alkatrészgyártáshoz használt szénacélok jelölése más rendszer szerint történik, és gyakran tartalmazza a szakítószilárdság értékét is, például:
- az S235 szerkezeti acél 235 N/mm2 szakítószilárdsággal rendelkezik, míg
- a P355 nyomástartó acél 355 N/mm2 szakítószilárdsággal.
A szerszámacélok jelölése pedig a széntartalom alapján történik, például a C45 szerszámacél 0,45 térfogatszázalék széntartalommal rendelkezik. Az acélok jelölése tehát nagyon fontos a megfelelő anyagok kiválasztásához és azok hatékony felhasználásához.
A megfelelő szénacél vagy rozsdamentes acél kiválasztásának szempontjai
Az acél kiválasztása során számos szempontot kell figyelembe venni. A tervezési fázisban elengedhetetlen, hogy az elvárásokat pontosan meghatározzuk, és a tervező kijelölje az anyagminőséget. Például tartálygyártás vagy technológiai csőszerelés során figyelembe kell venni a szállított vagy tárolt közeg milyenségét, valamint annak hatásait az acélra, rozsdamentes kezelőjárdák esetében viszont az időjárás hatásaira és a munkafolyamatok fizikai behatásaira kell figyelemmel lennünk.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden rozsdamentes acél saválló, de minden saválló acél rozsdamentes.
A szakítószilárdság minden acél terméknél elsődleges szempont. Fontos, hogy a megfelelő alapanyagot válasszuk ki, mivel az nem csak a termék minőségét és tartósságát, hanem az árát is meghatározza. Örömünkre szolgál, ha a megrendelő már rendelkezik kiszámolt mérnöki tervvel, de igény esetén szakembereink is vállalják a termék számításainak és terveinek elkészítését.
Jellemző acél minőségek mindennapi munkánk során
A Duna Steel Tech-nél acélminőségek széles köre használatos mindennapi munkánk során. A 1.4301 rozsdamentes acél kiválóan alkalmas élelmiszeripari, például borászati felhasználásra. A 1.4404 vagy 1.4571 saválló acél minőségek különösen jól megmunkálhatók, ezért maró közeg esetén előnyös a használatuk.
A pódium, létra és hasonló szerkezetek szénacél alapanyaga az S235, ha pedig nagyobb szakítószilárdságra van szükség, akkor S355-t választjuk. A technológiai csőszerelésben gyakran használt P235 vagy P355 minőségek kiválóan alkalmasak a feladatra.
Az alkatrészgyártáshoz pedig a jól forgácsolható C45 acélminőséget alkalmazzuk. A megfelelő acélminőség kiválasztása a tervezési fázisban kezdődik, és nagyban függ az alkalmazástól, valamint az ügyfél elvárásaitól.
Tapasztalattal és szakértelemmel választunk acél anyagminőséget termékéhez
A Duna Steel Tech-nél minden esetben pontos és hatékony munkára törekszünk. Minősített szakembereink minőségi alapanyagokkal dolgoznak, melyeket ismert és megbízható beszállítóktól szerzünk be, így partnereinknek hosszú távon megbízható acél tartályokat és fémszerkezeteket készíthetünk.
Referenciáink között megtalálhatók különböző iparágakban végzett teljeskörű kivitelezések, elavult rendszerek felújítása és működő rendszerek bővítése egyaránt. Amennyiben kérdése merült fel az Ön céljainak legmegfelelőbb acél alapanyag kiválasztásával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal és szakembereink segítenek az optimális ötvözet megtalálásában.
